|
|
|
Sóhaj szonett
Bukdácsoló percekből lesznek órák
Fáradt napot váltanak le csillagok
Tegnapból, a mába szőtt lassú útján
születnek, némán, sejtelmes holnapok
Új horizont terül a régi fölé
Finom por lepi be a megtett utat
A végtelen hever le lábunk elé,
de a tekintetünk a múltban kutat
Hol könnyekkel átitatott emlékek... |
|
|
|
|
|
|
|
... visznek lépteim?!
Jöjj hozzám; Hajnal Fénye!
Hívj fel engem az égre.
Kozmikus vad viharok
Hullámzó tengerébe': -
Csóknak, szikrának, fénynek.
Sejtelmes íznek, képnek;
Miben magad láthatod,
S ha én úgy hiányzom, mint
Te, ezredévek óta,
Jöjj, s jöjjön, ami meg van írva!
Hajdrik-Pató Selam
Por... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... végtelen varázsa lopózik halkan,
s a mindenség karjai közt
átsuhan, megszédít a szerelem mosolya.
Csendtakaró simul körém,
csillagport hint elém az édeni fény.
Sejtelmes égi óceán,
fogva tart varázslatos éned,
cirógató alkonyi csókod,
fátyolként borítja tengerkék lényed.
Ringatózz velem a holdfény öblében,
fürödjünk együtt vágyaink... |
|
|
|
|
|
|
|
... végtelen varázsa lopózik halkan,
s a mindenség karjai közt
átsuhan, megszédít a szerelem mosolya.
Csendtakaró simul körém,
csillagport hint elém az édeni fény.
Sejtelmes égi óceán,
fogva tart varázslatos éned,
cirógató alkonyi csókod,
fátyolként borítja tengerkék lényed.
Ringatózz velem a holdfény öblében,
fürödjünk együt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... végtelen varázsa lopózik halkan,
s a mindenség karjai közt
átsuhan, megszédít a szerelem mosolya.
Csendtakaró simul körém,
csillagport hint elém az édeni fény.
Sejtelmes égi óceán,
fogva tart varázslatos éned,
cirógató alkonyi csókod,
fátyolként borítja tengerkék lényed.
Ringatózz velem a holdfény öblében,
fürödjünk együt... |
|
|
|
|
|
|
|
Kontra Ferenc
A kastély kutyái
Egy utazás fejezetei
2002
Maradni kellene mégis, mert elolvasatlanok maradtak a könyvek, ismeretlen szerzők sorai őrzik mindazt, ami ismertté lesz, ami túléli a törvényes elsőszülöttség viszályát, nem lesz többé testvér, aki a másiknak esik, harcu... |
|
|
|
|
|
|
|
Kelemen Zoltán - Sóhaj szonett
Bukdácsoló percekből lesznek órák
Fáradt napot váltanak le csillagok
Tegnapból, a mába szőtt lassú útján
születnek, némán, sejtelmes holnapok
Új horizont terül a régi fölé
Finom por lepi be a megtett utat
A végtelen hever le lábunk elé,
de a tekintetünk a múltban kutat
Hol könnyek... |
|
|
|
|
|
|
|
Rejtőzködő csillagok...
Vén galaxis nyikorog;
Fáradt Idő felhő-teste
Sejtelmesen gomolyog.
—-
Hol vannak a tegnapok?
Rejtőzködő csillagok...
—-
Rejtőzködő csillagok...
Szívós öreg Tél kopog;
Légüres tér - vén Becsület
Magányosan imbo... |
|
|
|
|
|
|
|
... végtelen varázsa lopózik halkan,
s a mindenség karjai közt
átsuhan, megszédít a szerelem mosolya.
Csendtakaró simul körém,
csillagport hint elém az édeni fény.
Sejtelmes égi óceán,
fogva tart varázslatos éned,
cirógató alkonyi csókod,
fátyolként borítja tengerkék lényed.
Ringatózz velem a holdfény öblében,
fürödjünk együt... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Szabolcsi Zsóka: Holnap sem
Sejtelmes lebegés,
fájdalmas mámor,
tünékeny pillanat,
tündöklő zápo... |
|
|
|
|
|
|
|
... jövőnek,érzést érzetet
a legfontosabbat, .a lényeget.
A sorok közt fénylenek,alaktalan de komoly szavak
melyekben ha olvasod,felfedezheted önmagad
életed történéseit sejtelmes kódolt néha szavakkal
buzgón irja valahol egy angyal.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... testünk, lelkünk feltöltődik újra,
Mint tavaszban újjáéledt virágzó kertek,
Sejtelmes, illatos rózsavízbe bújva.
Csak mondd újra, hogy szeretsz,
És az erdőben széthajolnak az ágak,
Harmatos reggelen sárga levelek közt
Játékos szellő jár lépte... |
|
|
|
|
|
|
|
... keljünk útra,
varázsolj életre újra meg újra.
SEJTELMES LEBEGÉS
Sejtelmes lebegés,
fájdalmas mámor,
tünékeny pillanat,
tündöklő zápor.
Könnyező játék,
röpködő fények,
kavargó álmok,
éhező... |
|
|
|
|
|
|
|
... adom.
HÁTRAARC
Gyönyörű a hajnal, mint igazgyöngy nyakék,
sejtelmes fénye ezer titkot rejt magában,
hűvös harmatcseppek gurulnak szanaszét,
s kíváncsi szemmel nézek a nap arcába.
Ó, mennyi kétség, menny... |
|
|
|
|
|
|
|
... üdvözűl!
MINDIG MAGAMRÓL
Mindig magamról, énemről beszélek,
Csak én vagyok a vonzó, nagy titok,
Sejtelmes mással meghittségben élek,
A fák ágán nyíltan virít a lélek,
Ősvágyát értem a százhúrú dalnak,
M... |
|
|
|
|
|
|
|
REICHARD PIROSKA VERSEI
... |
|
|
|
|
|
|
|
... fákról a levél
Süppedő szőnyegén szökken a szellő,
Csend - némaságtól visszhangos az erdő.
Valami fenséges nyugalom árad,
bűvös illattal tölti be a tájat.
Sejtelmesen hullámzik az éterben
az ősz, búcsút hintő, hűs lehelettel.
Szürkülő ég alatt varjúcsapat száll,
esthomályon tör át halvány holdsugár.
Dér-ezüst hajjal ébred ma... |
|
|
|
|
|
|
|
... arcán
nyálkás könnyeket.
Az öröklét káosz,
káosz az öröklét,
hogyha időm volna,
elhinnéd talán,
felhőlajhárok közt
nézd a madár röptét,
tökéletes minden,
sejtelmes talány...
A véletlenekben
meglátom az Istent,
mikor épp nem várnám,
néha rámkacsint,
ilyenkor elhiszek,
megköszönök mindent,
aztán csendben... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Mindig várom a holnapot ,
szüntelen áradnak felém
a sejtelmes gondolatok .
Valami váratlan boldogságra
vágyom , melytől úgy
érzem újra szárnyra kaphatok .
Szeretnék minden gondot
kiűzni fejemből , megélni sok
szép léleksimogató pillanatot .
Magamba szeretném szívni ,
a májusi éjben a jázmin ,
orgonail... |
|
|
|
|
|
|
|
... süteményt,
Kiért a Nap feljő, lássa,
Miként ragyog Földre mása,
Mint tárja szerte melegét,
S hinti föl szívek erejét.
Bennem bújó bolond mámor,
Sejtelmes közeli távol,
A feltestesült fény, a lány,
Tisztaságos tündértalány.
Mi vagy nekem, rá szó nincsen,
A legszebben őrzött kincsem.
Tudd, az összesért nem adná... |
|
|
|
|
|